6.r�sz
Alvil�gi


Eltelt p�r perc, de �n m�g mindig �rtetlen�l b�multam r�. Nem tudtam m�g mindig, hogy mit akart mondani. � furcs�n n�zett r�m, volt valami a tekintet�ben amit nem tudtam megfejteni. Furcs�n n�zett r�m, azt�n k�t kez�be temette az arc�t. �n olyan tehetetlen�l n�ztem r�, nem tudtam, mit tehetn�k. Azt�n egyszer csak megsz�lalt.
- Gyere, mutatok egy helyet azt�n elmagyar�zom ezt az eg�szet. - mondta. - B�r az lenne a legjobb, ha elfelejten�d az eg�szet. - mondta olyan halkan, hogy alig hallottam amit mond.
- Ok�, akkor menj�nk. - mondtam, nem t�r�dve az el�z� megjegyz�s�vel.
Kb 20 percig s�t�ltunk, mikor befordultunk egy sarkon, �s odament�nk egy k�v�z� bej�rat�hoz. �tk�zben egy percet sem besz�lgett�nk. Szinte r�m sem n�zett, csak az utat figyelte �s nem t�r�d�tt semmi m�ssal. �n sem foglalkoztam ezzel hiszen, ha azt mondta, hogy elmondja akkor el is fogja.
Mikor le�lt�nk az asztalhoz, eltelt egy p�r perc n�ma cs�ndben. Azt�n meguntam, �s megt�rtem a csendet.
- Teh�t, elmondod? Mert amit akkor mondt�l, nem �rtettem. �s nagyon fur�n viselkedsz, azt meg kell hagyni. - mondtam, �s csak �gy �radt bel�lem a sok mondanival�.
- Igen elmondom, csak ezt �gy neh�z. Nem fogod �rteni ezt az eg�szet. - mondta zavarosan.
Elgondolkodtam, hogy vajon mi lehet az a dolog amit nem �rthetek. De nem tal�ltam olyan dolgot. Mit akar ennyire eltitkolni, amit most musz�ly elmondania?
Megint percek teltek el, sz�val mondani akartam m�r valamit neki.
- Akkor... - kezdtem bele, amikor megsz�lalt.
- Igen, sz�val...ez egy el�g nagy titok. �g�rd meg, hogy ezt az eg�szet nem mondod el senkinek.
- Nem, nem mondom el senkinek. - mostm�r k�v�ncsi lettem, mif�le titok?
- Sz�val...mi a fi�kkal, nem vagyunk olyan �tlagosak. Gondolom, �szrevett�l m�ris egy p�r furcsas�got. - kezdte megint zavartan.
- Igen, de...nem �rtem. - mondtam, mik�zben m�r t�nyleg nem �rtettem semmit.
- Akkor rendelj�nk valamit �s ezt a besz�lget�st tal�n m�gse itt folytassuk. - zavarban volt.
Mikor rendeltem egy k�v�t (amit el�g ritk�n iszom), pr�b�ltam Willel besz�lgetni, de azt meg kell hagyni, hogy nem egy sz�sz�ty�r. �s ami azt illeti, �gy l�ttam, hogy nem is akar nagyon besz�lgetni. M�g mindig nyomasztotta az a valami amit nem �rtettem.
A k�v�z�ban �sszesen negyed �r�ig voltunk. Azt�n elindultunk a hazavezet� �ton, ahol m�r bar�ts�gosabb volt. Majd mikor haza�rt�nk, �tr�ngatott a h�zon kereszt�l a h�ts� kertbe. Le�ltetett egy padra �s azt mondta, hogy p�r perc �s j�n.
Mikor visszat�rt, azt hittem egyed�l j�n, de nem. Mark k�vette, szorosan a nyom�ban. Teh�t azt a dolgot � is tudja. Azt�n az is megfordult a fejemben, hogy a h�zban lehet, hogy mindenki tudja csak �n nem.
Le�ltek mell�m �s egym�sra n�ztek. Ez val�sz�n�leg azt jelentette, hogy m�r el�re megbesz�lt�k, hogy mit mondjanak. Odan�ztem Markra akinek �szrevettem, hogy egy kard van a kez�ben. Megijedtem �s felugrottam, de k�s� volt. Will abban a pillanatban megfogta a kezem �s visszar�ntott a padra. Azt�n mindketten megfogt�k a karomat �s Mark elkezdett besz�lni.
- Figyelj, nem akarlak b�ntani. Nyugi, mindent elmondunk, csak higgadj le. - magyar�zta lassan.
Mikor �n magamhoz t�rtem, �k t�volabb mentek egy kicsit. Elkezdtek magyar�zni egym�snak mindenf�l�t amib�l semmi m�st nem �rtettem csak egy-egy sz�t: � is az?; nem; akkor m�s?; Nem el�g er�s; felfogta?; Mit tegy�nk?
Azt�n fel�m n�ztek �s l�ttam a szem�kben, hogy �jra megbesz�ltek valamit. Mostm�r felk�sz�ltem arra, hogy a kard ott lesz megint Mark kez�ben, de nem. Otthagyta a f�ben, t�l�nk p�r m�ternyire. Ott voltak mellettem �s megint le�ltek.
- Teh�t akkor v�gjunk bele megint. �s ha nem �rtesz valamit akkor nyugodtan k�rdezd meg. - mondta Will.
Eddig sem �rtettem semmit - akartam mondani, de nem akartam, hogy tudj�k hogy hallottam amit besz�ltek.
- Sz�val...mi m�sok vagyunk, mint a t�bbi ember. - kezdett bele, �jra �s �jra.
- Igen, ezt m�r mondtad. - tettem hozz�, hiszen ez nem volt �jdons�g, de ezt m�g mindig nem tudtam �sszerakni.
- Na j�, Will. Ki kell neki b�kn�nk. - mondta Mark t�relmetlen�l.
- H�t j�. - mondta Will �s azt�n p�r perc m�lva folytatta. - Mi nem vagyunk emberek.
Mindk�t szem�ld�k�met felh�ztam, �s elgondolkodtam, de semmi. Legszivesebben azt mondtam volna, hogy Mi van? De azt�n csak ennyit b�ktem ki.
- Ja, persze. Haggy�l m�r! - �s elkezdtem nevetg�lni, de �k olyan komolyan n�ztek, hogy elkezdtem k�telkedni.
- Na sz�val j�...akkor mik is vagytok? Vagy mi van? - kezdtem halkan �s fokozatosan. - �n most nem �rtek semmit.
- Mindenki a h�zban. Egyik�nk sem ember. Hanem v�mp�r, boszork�ny, v�rfarkas vagy �rnyvad�sz. �s van olyan is aki f�lv�r. Az �jszakai suliban pedig hemzsegnek az alvil�giak �s... - hirtelen elhallgatott, amikor megl�tta az arckifejez�sem.
A sz�m t�tva maradt, a kezemet pedig a sz�m el� kaptam. A l�legzetemet is visszafogtam. Ez m�r mindent megmagyar�zott. A gyorsas�guk, amikor vacsor�nak h�vtak, �s tal�n m�g a hangulatv�ltoz�sukra is ez hat ki. Sosem gondoltam volna, hogy egy�ltal�n l�teznek ilyen...l�nyek.
- Figyelj, tudom, hogy ez neked sok �s hogy fel kell dolgoznod, de rem�lem meg�rted �s azt tudnod kell, hogy ezt egyetlen embernek sem mondhatod el. Ja, �s lehets�ges, hogy te sem vagy ember, csak azt hitted.